Visszatértek a szóviccek, hurrá. Borral ízesített sóról van szó. Jól néz ki, és remek ízeket adhat egy vörös húshoz vagy akár egy kis étcsokoládéhoz is. De persze nem szabad a képzeletnek megállnia ezen a ponton, a só - vagy akár a cukor is - rengeteg dologgal ízesíthető. Például egy kis harisszával vagy mustárral, netán citrusfélék héjával, rozmaringgal, kávéval, fokhagymával, vagy akár darált tepertővel.
Én csak az első kettőig jutottam, de hamarosan folytatom a többivel is. Mindegyik verzió nagyon jól megy frissen sült húsokhoz, a harisszás só remek egy sima kalács vagy akár az édesburgonyás buci tetejére szórva, a mustáros kiváló sült édesburgonyára szórva. Ha szószokkal szeretnénk összekeverni, akkor elég egy robotgép, egy teáskanál beízesít (és beszínez) 15-20 dkg sót. Remélem nem kell mondanom, hogy csak nagy szemű sóval működik a trükk. A bor kicsit több időt igényel, 5 dl bort forraljunk be annyira, amíg szinte csak egy evőkanálnyi marad belőle. Száraz vörösborral próbálkozzunk, és lehetőleg ne egy kétszáz éves Château Lafite-ot használjunk hozzá. Nagyon figyeljünk, mert pillanatok alatt elpárolog és szétégeti a lábasunk alját. Vegyük le a tűzről és két-három adagban keverjük hozzá a sót (szintén 15-20 dkg-hoz elég).
Végül nincs más dolgunk, ki kell szárítani a sónkat. Ha szerencsések vagyunk és száraz a lakásunk, akkor terítsük szét egy sütőpapírra és hagyjuk azon száradni pár napig. Amennyiben párás házzal büszkélkedhetünk, kint ne hagyjuk, mert még inkább meg fogja magát szívni nedvességgel. Persze ekkor sem kell elkeseredni, 80 fokos sütőbe rakva 2 óra alatt ki lehet szárítani és mehet is az üvegcsébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése