Nem szerettem volna nagyon kiesni a komfort zónámból, és a levendulát sem akartam olyan dolgokra kényszeríteni, amit nem szeretne, ezért ismét egy mediterrán desszerttel ötvöztem. Nem cifráztam túl a dolgot, a
klasszikus receptet egészítettem ki egy kis levendulával, végül a visszamaradt levendulás cseresznyével dobtam fel ezt is. Az eredmény
osztatlan sikert aratott, a meleg idő utolsó óráiban kellemes és könnyed
hűsítőként szolgált. Itt is szeretnék mindenkit arra bátorítani, hogyha
nem feltétlenül tudjuk megoldani a formát amiből kifordíthatjuk, attól
még rengeteg lehetőségünk van arra, hogyan szolgáljuk fel. Pudingként
kezelve önthetjük tálkákba, pohárba, én például 'muffintepsibe' öntöttem,
amit dermesztés után egy tálcára fordítottam rá. A kezemmel
átmelegítettem egy kicsit az aljukat, és egy kis kocogtatás után szépen
sorban ki is estek.
Levendulás panna cotta
2 L tejszín, ideális esetben 30-40%-os zsírtartalmú, 20% alá azért ne adjuk :)
1 L tej
24 lapzselatin
4 EK cukor
2-3 vaníliarúd
5 TK levendulavirág
A
zselatinlapokat áztassuk hideg vízbe 10-15 percre. A vanília rudakat
vágjuk ketté és kaparjuk ki a magokat. Egy lábasba tegyük bele az összes
hozzávalót (a kikapart rudakat is) és helyezzük fel a tűzre. Folyamatos
kevergetés mellett épphogy forraljuk fel, majd vegyük le a tűzről.
Csavarjuk ki a zselatinlapokat, és keverjük a panna cottához. Szűrjük le
egy kancsóba, kicsit hagyjuk visszahűlni, majd osszuk szét a formákban .
 |
| A kész panna cotta kiegészítve a maradék levendulás cseresznye raguval és kontrollálhatatlanul szétfolyt levével. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése