Olaj és szörp

Először az olajnak futottam neki gyors sikerélmény reményében. A receptúra szerint a virágokat meg kell 'rottyantani' annyi semleges ízű és főzésre alkalmas olajban - szerintem a legjobb a szőlőmagolaj - amennyi ellepi a választott mennyiséget, majd leszűrni és egy friss adag virágot beletéve újra meg kell ismételni a műveletet. Egy kis üvegcsében száraz, sötét helyen sokáig eláll. Az egész procedúra a virágok leszedegetésével együtt is nagyon hamar megvan. Ezt lehet alapul használni a továbbiakban roston sültekhez, de egy kis tejszínben feloldva a fürdővizet is fel lehet vele dobni.

Rottyantás előtt

Rottyantás közben

Rottyantás után, abszolút primitív házi csomagolásban

A szörp kicsit hosszadalmasabb, főleg azért, mert állnia kell pár órát. Miután az interneten kiderítettem, milyen alapelvek mentén kell elkészíteni, nekiálltam az első saját szörpöm elkészítésének. Az arányok körülbelül így néznek ki:
- 1 rész levendula
- 1 rész víz
- 3 rész cukor, ez lehet fehér vagy barna, én barnát használtam, hogy tartalmasabb legyen a szörp és kevésbé édes, de ahogy a többi képet elnéztem az interneten, a színére is jó hatással volt
- Citrom- vagy lime leve és héja, ízlés szerint. Az általam használt mennyiség nagyjából egy lime egy maréknyi levendula virághoz.

A cukrot, vizet és a lime levét és héját felraktam a tűzre, majd addig forraltam amíg a cukor teljesen el nem olvadt. Hozzáadtam a levendulavirágot, elzártam a tűzhelyet, letakartam egy konyharuhával és így tettem rá a fedőt, majd pihentettem 2 órán keresztül (akár 24 órán át is lehet, de a szaga alapján ez is bőven elég volt neki). Leszűrtem, újra felforraltam és egy átmosott szörpös üvegbe öntöttem. Betakartam újságpapírral és konyharuhával (közismertebb nevén ez a száraz dunszt).

A kész szörp 12,76 fokkal elforgatott képe

A precizitás kedvéért: az ajánlott hígítási arány 1:6-1:8 között mozog.