2013. október 2., szerda

Indiana Jones és az utolsó kardamomos kacsa

Mióta elkezdtem főzni, sok itthoni konyhai küldetésem van, az egyik ilyen, hogy a családot rászoktassam arra, hogy a húshoz nem csak krumplit, rizsÁT és tésztát lehet enni (esetleg kenyeret), hanem zöldségeket és gyümölcsöket is. Jelenleg a határon táncolunk, ugyanis a krumpli felét sikerült lecserélnem. Ez is eredmény, főleg egy tipikusan magyar étkezési szokásokkal megáldott család esetében (nagyfater még a görögdinnyét is kenyérrel eszi, de a pörkölt-nokedli kombóhoz sem vet meg egy kis kiflit). Ha már le volt árazva a kacsa, jól bevásároltunk belőle, és a piacon sikerült finom salátákat is találni hozzá. Szándékosan nem írom le milyen típusúak voltak, mert amint megteszem, mindenki aki olvassa rögtön csak ezt fogja keresni, inkább mindenki képzelőerejére és botanikai ismereteire bízom, hogy mit használ (ez mennyivel jobban hangzik, mint az, hogy elfelejtettem). 
A kacsát sütőben 160 fokon kezdtem el készíteni, hagytam hogy kiengedje saját zsírját, majd hozzádobtam egy pár gerezd fokhagymát és hagymát. Folyamatosan locsolgattam a bőrét saját zsírjával. Valahogy - főleg türelmetlenségemnek köszönhetően - sosem sikerült elég ropogósra sütni a bőrét, aminél szerintem kevés kiábrándítóbb dolog van, úgyhogy ezúttal egy kis újítást vetettem be. Szójaszószban kevés barnacukrot oldottam fel és egy kiskanál őrölt kardamomot is tettem bele. Feltekertem a sütőt 200 fokra, bekentem a szósszal a bőrét, és vártam 10 percet. Az eredmény nem maradt el, nagyon ropogós és finom lett a bőre.
Kiegészítésnek egy - hogy egyik kedvenc újkori ételjelzőm használjam - rusztikus salátát készítettem, egyszerű citrusos öntettel. Ezen felül került még bele narancs, gránátalma és dió is. Először kicsit aggódtam, hogy túl sok íz lesz, és nem fog passzolni a 'keletiesre' sikerült kacsához, de végül kellemes csalódás ért. A dió és a saláta ropogott, a kacsa bőre is, a narancs kellemes édes ízt adott hozzá, a gránátalma kicsi savanyúságot, úgyhogy íztolódás helyett ízorgia lett a dologból. És akkor a sok duma után térjünk a tettek mezejére:


Citrusos saláta öntet


1,5 dl olíva olaj
0,5 dl fehér borecet
2-2 EK citrom- és narancslé
citrom- és narancs héja

Egy lezárható üvegbe mérjük össze a hozzávalókat. Amikor tálalunk, rázzuk össze és öntsük rá a salátára. Természetesen ezt is kiegészíthetjük hagymával, sóval, borssal, az olajat lecserélhetjük szezámmagolajra, az ecetet rizs ecetre, málna ecetre, sőt még az étkezési ecetnek csúfolt valamitől sem lesz borzasztó íze, igaz ebből kevesebb is elég bele.

Sajnos a krumplit nem tudtam megúszni, de azért igyekeztem minél jobban elrejteni a tányéron.

Új asztal, nem ferde kép, rengeteg mesterséges fény

Főszerepben a csont, mellékszereplő a C vitaminos doboz



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése