Amint a címből is kiderül, egy kicsit 'retro' ételt sikerült készíteni. Nagymamám nemrég egy kisebb disznó súlyával megegyező mennyiségű konyhai témájú újságot adott nekem, mondván ő már kiválogatta a lényeget, meg ne foglalja nála a helyet. Szerintem főleg a második indok volt a mérvadó, de ebbe nem akartam belemenni. A receptre egy 1996-os magyar konyhában találtam rá, amit gyors ráncfelvarrás után el is készítettem. Egy ilyen egyszerű ételnél fontos, hogy az egyetlen fénypont a lehető legjobb minőségű legyen. Gondolok itt a közepében rejlő húskészítményre természetesen, szóval ha már úgyis rengeteget spórolunk azzal, hogy ilyen laktató krumplis ételt készítünk, akkor legalább arra a szegény rúd kolbászra szánjunk egy kicsivel többet.
1 kg burgonya
4 tojás
15 liszt
35-40 dkg kolbász
só, bors, szerecsendió
A burgonyát feltesszük héjában főni, amikor puha, leszűrjük, majd még melegen meghámozzuk és áttörjük. Ha hidegen tesszük akkor kiváló tapétaragasztót kapunk, de ha enni szeretnénk, akkor nagyon fontos hogy ezt a műveletet még melegen végezzük el. Két módszert tudok javasolni, ha nem szeretnénk szénné égetni a kezünket: az egyik megoldás ha gumikesztyűt húzunk, a másik hogy villára szúrjuk a krumplinkat és úgy húzzuk le a héját. Az áttörésnél lehetünk kreatívak, reszeljük le és kezünkkel tördeljük tovább, essünk neki egy villával, természetesen a krumplitörő a legcélravezetőbb. Ha ezzel a bonyolult művelettel megvagyunk, hagyjuk kihűlni, fűszerezzük és keverjük össze a liszttel és tojással. A masszából készítsünk kis gombócokat olajos kézzel, lapítsuk ki, nyomjunk a közepébe egy szelet kolbászt, és fedjük be a krumplival. Bő, közepesen forró (150-180 fok a precízebbeknek) olajban süssük - ahogy mondani szokták - aranybarnára.
Burgonyafánkban sült kolbászkák
1 kg burgonya
4 tojás
15 liszt
35-40 dkg kolbász
só, bors, szerecsendió
A burgonyát feltesszük héjában főni, amikor puha, leszűrjük, majd még melegen meghámozzuk és áttörjük. Ha hidegen tesszük akkor kiváló tapétaragasztót kapunk, de ha enni szeretnénk, akkor nagyon fontos hogy ezt a műveletet még melegen végezzük el. Két módszert tudok javasolni, ha nem szeretnénk szénné égetni a kezünket: az egyik megoldás ha gumikesztyűt húzunk, a másik hogy villára szúrjuk a krumplinkat és úgy húzzuk le a héját. Az áttörésnél lehetünk kreatívak, reszeljük le és kezünkkel tördeljük tovább, essünk neki egy villával, természetesen a krumplitörő a legcélravezetőbb. Ha ezzel a bonyolult művelettel megvagyunk, hagyjuk kihűlni, fűszerezzük és keverjük össze a liszttel és tojással. A masszából készítsünk kis gombócokat olajos kézzel, lapítsuk ki, nyomjunk a közepébe egy szelet kolbászt, és fedjük be a krumplival. Bő, közepesen forró (150-180 fok a precízebbeknek) olajban süssük - ahogy mondani szokták - aranybarnára.
 | |
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése