Lecsófúzió

Ez most megint egy olyan bejegyzés lesz, ahol erősen szükség lesz mindenki fantáziájára és hitére. Higgyük el egy pillanatra, hogy tudom mi az a fúzió. Főleg az ételekben. De igazából fogalmam sincs, csak kellett csinálnom valamit, amit megesznek a családtagok, ugyanakkor kizárólag rizs és zöldség van benne. A rizses lecsó nem idegen tőlünk, igaz nem nagyon van még szezonja. A téli paradicsomnak - fogalmam sincs mitől - gyakran van romlott halíze, és akkor még szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy egyáltalán van neki olyan. Éppen ezért a paradicsomot konzervált alternatíváival helyettesítettem, a tévé paprikát pedig 'feljavítottam' kaliforniai és kápia paprikával. A gyönyörű szemű jázmin rizst, amit mellé szántam, nem volt szívem belefőzni, ezért külön készítettem el. Az utolsó lépés a mindenki számára ehetővé tétel felé az volt, hogy rengeteg íz és erő legyen benne. Ezért adtam neki egy indiai(nak semmiképpen sem mondható) csavart. 

Mint az elején említettem, sok minden lesz a képzelőerőre bízva, többek között a mennyiségek is. A szükséges hozzávalók időrendi sorrendben a következők: 

• apró kockára vágott vöröshagyma
• reszelt fokhagyma
• reszelt gyömbér
• magozott, karikára vágott chili paprika
• pirospaprika, currypor
• csíkokra vágott kápia/kaliforniai/tévé paprika
• paradicsompüré
• csíkokra vágott napon szárított paradicsom
• apróra vágott snidling

Kevés olajon elkezdjük pirítani a hagymát, mielőtt színt kapna, hozzáadjuk a gyömbért, fokhagymát és a chili paprikát, majd további 1-2 percig pirítjuk. Vegyük le a tűzről, szórjuk meg pirospaprikával és curryvel, tegyük bele a többi paprikát, sózzuk meg és tegyük vissza a tűzre. Ha egy kicsit összeesett a paprika (hogy egy volt tanárom idézzem: "ne főzzük szarrá gyerekek") tegyük rá a paradicsompürét. Főzzük 5-10 percig, attól függően, hogy mennyire ropogósan vagy puhán szeretjük a paprikát, dobjuk bele a snidlinget. Még melegében ráhalmozzuk a rizsre, ha túl csípősre sikerült, akkor egy pohár tej kíséretében tálaljuk. Akkor is ez az eljárás, ha szeretnénk újév tiszteletére rövid időn belül leadni egy pár kilót.

Megjegyzés: a szárított paradicsom nagyon el tudja vinni az ízét, ezért azt javaslom, először vegyünk ki egy kanállal a majdnem kész lecsóból és úgy kóstoljuk össze. Ha tetszik a végeredmény, akkor mehet minden bele. Ha nem, akkor használjuk konzerv paradicsomot. Ismét csak el kell mondanom, használjuk a fantáziánkat, mindenből annyit, amennyi jól esik, amit jobban szeretünk, abból tegyünk többet. Hagyjuk ki a gyömbért, csináljuk tojással, bánom is én, a lényeg - ami egyik fő célom - hogy ne szentírásként tekintsen rá senki, hanem úgy, mint egy támpillérre, amire sajt ötletei épülhetnek. Sokan próbálják elhitetni velünk, hogy az a legfinomabb meg legjobb módszer, ahogy ő csinálja, és ez pont azért van, ami miatt soha nem lehet igaz ez az állítás: mindenki szerint az lesz a legfinomabb, amit ő csinált, ő talált ki, ő változtatott meg ilyenre.