Körülbelül 12 éve szaladtam bele ebbe a tradicionálisan amerikai hot-dogba Prágában. Azóta hordoztam ezt a sérelmet, és vártam a pillanatra amikor ki tudom adni végre magamból. Ez a nap ma jött el. Tudni kell, hogy Prágában ott az óvárosban, azon a bizonyos téren akkor azon a napon az american hot-dog felirat kolbászt takart mustárral és savanyú káposztával zsömlében. Az akkori mérgem és az étel ízét megszépítette az idő, egészen addig a pontig, hogy rájöttem nekem ezt el kell készítenem. Úgyis tele van a piac savanyú káposztával ilyenkor. Fontos, hogy érett, erős ízű káposztát vegyünk, azt a fajtát, amitől már kóstolásnál behorpad a homlokunk a savanyúságától. Erre azért van szükség, mert nem sok összetevős ételről lévén szó, kell ami karaktert és ízt ad neki. A házilag készített hot-dog kifli elhagyhatatlan. Tilos tartósítószer ízű műkiflit venni a boltból. Bizonyítsuk be magunknak hogy egy ilyen egyszerű kajára is képesek vagyunk legalább 3 órát elverni. Kolbászból kisebb debrecenit érdemes beszerezni.
2014. október 31., péntek
2014. október 26., vasárnap
Szilvás kávésütemény
Vannak olyan ételek, amiken nincs mit magyarázni. A következő sütemény is ilyen.
Először is: vegyünk leveles tésztát. Ez azon kevés dolgok egyike, amire még a 'minden csak házilag készülhet' típusú emberek is rábólintanak, tekintve hogy kevés macerásabb dolog van a konyhában ennek elkészítésénél. Aztán vegyünk szilvát. Vagy bármilyen szezonális gyümölcsöt. Keressünk egy fűszert ami passzol a gyümölcsünkhöz (mondjuk fahéj), és keverjük össze barna cukorral. Olvasszunk fel egy kevés vajat, melegítsük elő a sütőt 205 C°-ra. Osszuk fel a tésztánkat, kenjük meg vajjal, szórjuk be a fűszeres cukorral. Helyezzük rá szépen a felszeletelt gyümölcsünket, szórjuk meg még több cukorral és mehet be a sütőbe. Gyors, egyszerű, mire lekotyog a kávé, ez is elkészül.
2014. október 10., péntek
Sütőtökszezon lazaccal
Nyakunkon a sütőtökszezon, ilyenkor el kell lőni mindent, ami ezzel kapcsolatos. Én nagyon szeretem, főleg a kanadai- vagy más néven sonkatököt, könnyen kezelhető, és az íze és állaga is - számomra - jobban passzol a sós alapízű ételekhez. Feltétlenül lesz elrakva is, ez már szinte kezd mániámmá válni, hogy mindent ki kell próbálni savanyítva, eltéve. Természetesen itthon ezt sem eszi meg mindenki, ezért nekem rögtön azon kezd el járni az eszem, hogy milyen transzmutáció után találnák fogyaszthatónak a család vadászó-halászó szinten megragadt tagjai. Két fő ponton indultam el: mindenképpen kell húst tartalmaznia, és semmiképpen sem hasonlíthat a tök saját magára. Így jutottam el a sütőtökös-ricottás gnocchihoz. Ehhez kifejezetten sült halat képzeltem el, végül 'pechünkre' csak lazacot találtunk, ami ennek a célnak megfelelt, így ez készült hozzá. Mindkét összetevőhöz jól megy a zsálya, ezért az is került bele. Szinte már fáj a szívem, hogy ilyen titkokat adok ki, de elárulom, hogyan kell tökéletesen ropogós bőrű, belül mégsem halálra szárított halat készíteni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)